Az izlandi nyelv ünnepnapja

Az izlandi nyelv agglutináló, ami azt jelenti, hogy előszeretettel használ hosszú, összetett szavakat több egyszerűbb szó összeragasztásával. A geológiai nevek túlnyomó többsége is ilyen. Van egy alapnév (ami leír valamit) és egy utótag, ami megmondja, milyen földrajzi képződményről van szó.

A leggyakoribb geológiai utótagok:

• hraun: lávamező (pl. Búrfellshraun)

• fjall: hegy (többes számban: -fjöll, pl. Brennisteinsfjöll)

• jökull: gleccser (pl. Eyjafjallajökull)

• gígur: kráter (többes számban: -gígar, pl. Sundhnúkagígar)

• fell: kisebb, magányos hegy vagy domb (pl. Helgafell)

• dalur: völgy (pl. Geldingadalir)

• gjá: hasadék, szakadék (pl. Almannagjá)

• hóll: kerek dombocska (pl. Rauðhólar - Vörös dombok) 

A nevek szinte sosem véletlenszerűek. Mindig van mögöttük egy történet, egy leírás vagy egy kontextus.

1. Leíró nevek (ami a szemünk előtt van)

Ez a leggyakoribb névadási módszer. A nevet a képződmény alakja, színe, textúrája vagy más vizuális jellemzője ihleti.

• Alak: Skjaldbreiður ("Szélespajzs") – egy klasszikus pajzsvulkán, amelynek alakja egy harci pajzsra emlékeztet.

• Szín: Bláfjöll ("Kék-hegység") – a hegyek a távolból gyakran kékes színben pompáznak. Brennisteinsfjöll ("Kén-hegység") – a kénlerakódások sárgás színe miatt. Rauðhólar ("Vörös dombok") – a salakkúpok vöröses színéről.

• Textúra: Gráhelluhraun ("Szürke-lapos-láva") – egy sima, lapos felszínű, szürke lávamező.

2. Helymeghatározó nevek (mi van a közelben?)

Nagyon gyakori, hogy egy lávamezőt vagy hegyet a legközelebbi farmról, településről vagy más jelentős tájegységről neveznek el. Ezért van az, hogy egyetlen nagy lávamezőnek (pl. Búrfellshraun) több helyi elnevezése is lehet.

• Búrfellshraun: A Búrfell nevű hegyből/farmról eredő lávamező.

• Vífilsstaðahraun: A Vífilsstaðir farmhoz közeli lávamező (ami valójában szintén a Búrfellshraun része).

• Eyjafjallajökull: szó szerinti fordításban "Sziget-hegyek-gleccsere". A gleccser az Eyjafjöll (Sziget-hegyek) nevű hegyvonulatot borítja, amely onnan kapta a nevét, hogy a közeli Vestmannaeyjar (Nyugati-ember-szigetek) felől nézve a hegyek a szigetek mögött emelkednek.

3. Történelmi eseményekhez kötődő nevek

Néha egy-egy jelentős történelmi esemény adja a nevet.

Kristnitökuhraun ("Kereszténység-felvétel-lávája"): A leghíresebb példa. Ez a lávamező a Þrengsli hágóban Kr. u. 1000-ben keletkezett, pontosan abban az évben, amikor az izlandi parlament a kereszténység felvételéről vitázott. A legenda szerint a pogányok a kitörést a régi istenek haragjának jeleként értelmezték, amire egy bölcs törzsfőnök azzal vágott vissza, hogy megkérdezte, kinek a haragja volt az, amikor az a láva folyt, amelyen éppen állnak.

4. Mitológia és néphagyomány

A gazdag izlandi folklór tele van trollokkal, tündérekkel (rejtett nép) és szellemekkel, akik szintén gyakran megjelennek a földrajzi nevekben.

• Trölladyngja ("Trollok-pajzsvulkánja")

• Draugahellir ("Szellemek-barlangja")

A 2021-2025-ös reykjanesi vulkánkitörések példája

Ez a legizgalmasabb kérdés. A folyamat ma is ugyanúgy zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt: organikusan és helymeghatározással.

• Nincs "keresztelő bizottság": nem ül össze egy bizottság, hogy azonnal elnevezze az új vulkánt.

• Meglévő neveket használnak: a kitörést arról a már létező, térképen szereplő helyről nevezik el, ahol a kráterek megnyílnak.

A 2021-es kitörés nem a Fagradalsfjall hegyen történt, hanem egy ahhoz közeli, Geldingadalir nevű völgyben. Ezért az első időszakban "a Geldingadalir-i kitörés"-nek nevezték. Később, mivel a Fagradalsfjall a legismertebb pont a környéken, a köznyelvben és a nemzetközi sajtóban a "Fagradalsfjall-i kitörés" honosodott meg.

A 2023 decemberében kezdődött kitöréssorozatot a Sundhnúkagígar-ról ("Sund-csúcs-kráterek"), egy ősi krátersorról nevezték el, mivel a magma pontosan ezalatt a vonal alatt mozog és tör a felszínre. A sajtóban gyakran "a Grindavík melletti kitörés" néven fut.

• A nevek idővel rögzülnek: A geológusok, a média és a helyiek által leggyakrabban használt név fog végül megmaradni. Ezt később az Izlandi Helynév Bizottság (Örnefnanefnd) formalizálhatja, de a gyakorlat szüli a nevet, nem pedig egy előre eltervezett döntés.