A SZÍNFALAK MÖGÖTT: HOGYAN ÉPÜL ÁT DÉL-IZLAND A SZEMÜNK LÁTTÁRA?

Amikor valaki Izland déli részén autózik, a figyelmét általában a vízesések, a gleccserek és az elszórt tanyák kötik le. Mi is pontosan ezért szeretünk itt élni. Ugyanakkor, ha kicsit a turisztikai látványosságok mögé nézünk, jól látható, hogy Dél-Izland (Suðurland) egy nagyon komoly ipari, energetikai és infrastrukturális átalakuláson megy keresztül.

Míg a képeslapokon Izland a "moha és a csend" szigete, a valóságban a mi régiónk jelenleg hatalmas beruházások helyszíne. Íme 6 jelentős projekt a szomszédságunkból, amely hosszú távon meghatározza a terület jövőjét:

🏘️ 1. Lakásépítési hullám 

Miközben Izland más részein, köztük a fővárosban is érezhetően lassul az építőipar, a déli régióban továbbra is kiemelkedő a lakásépítések aránya. A Lakásügyi és Építésügyi Intézet (HMS) legfrissebb jelentése szerint az épülő lakások lakosságarányos számában a szomszédos Ölfus és Árborg önkormányzatok vezetik az országos listát.

A gyors növekedés azonban kihívásokkal is jár. Az adminisztráció és az infrastruktúra nehezen követi a tempót: csak Árborgban jelenleg is közel 200 olyan teljesen elkészült új lakás áll, amelyek akár több mint egy éve várnak a végső használatbavételi engedélyekre, így egyelőre üresen állnak.

🌉 2. Hidak és alagutak – az infrastruktúra fejlesztése

Ha vezettél már át Selfosson egy nyári délutánon, tudod, hogy az Ölfusá folyó feletti régi (lassan 80 éves), szűk függőhíd az 1-es főút egyik legnagyobb szűk keresztmetszete. Szerencsére a megoldás már folyamatban van: egy új, modern híd és egy elkerülő útszakasz építése már javában zajlik a városon kívül. A napokban pedig a kormány egy újonnan alapított állami infrastruktúra-céggel kötött megállapodást további nagy közlekedési projektek (például a Hvalfjörður alagút bővítésének) felgyorsítására. Az új utak fenntartását a tervek szerint jövőbeli útdíjakból fogják fedezni.

🐟 3. Szárazföldi lazactenyésztés: First Water (Þorlákshöfn)

A hagyományos, nyílt tengeri lazactenyésztést egyre több kritika éri a környezeti hatások miatt. Izland válasza erre az, hogy a termelést áthelyezik a tengerpartra, zárt rendszerekbe. A közeli Þorlákshöfnben működő First Water nevű cég nemrég kötött szerződést a szárazföldi lazacfarmjuk első fázisának befejezésére.

Nyolc darab, egyenként 5500 köbméteres gigatartályt és új irányítóközpontot építenek fel. A hosszú távú céljuk, hogy az évtized végére évi 60.000 tonna prémium minőségű lazacot állítsanak elő a szárazföldön. Ez már nem egy hagyományos halgazdaság, hanem egy modern, high-tech ipari komplexum a lávamezőn.

♨️ 4. Turisztikai fejlesztések a Þjórsá völgyében

A Þjórsárdalur völgye (ahol a Hjálparfoss és az eredeti viking Stöng farm is található) hamarosan egy újabb nagy turisztikai vonzerővel bővül. A Blue Lagoon cégcsoport komoly fejlesztésbe kezdett a területen: egy hegyi fürdőkomplexumot (Mountain Retreat) és egy látogatóközpontot építenek, melyek várhatóan 2027-2028-ra készülnek el.

Már aláírták a szerződést 21 darab (később 40 darabra bővülő), Lettországban előregyártott faház megvásárlására is, amelyeket teljesen berendezve telepítenek majd a Sandá folyó melletti erdős részbe, magas minőségű szálláslehetőséget kínálva a térségben.

🐔 5. Milliárdos fejlesztés Hellában

A mi kis településünk, Hella is profitál a gazdasági növekedésből. A helyi Reykjagarður csirkefeldolgozó egy 2,8 milliárd izlandi koronás beruházással egy új, 4000 négyzetméteres üzemet épít. A fejlesztés eredményeként a fővárosi műveleteik nagy részét ide költöztetik. Ezzel mintegy 25 meglévő álláshely kerül át vidékre, miközben a cégcsoport összesen 100-110 embernek ad munkát a közvetlen régiónkban. Az üzem modernizálása és az új feldolgozósorok telepítése várhatóan 2027 közepére fejeződik be.

🌬️ 6. Az ország első szélfarmja a Felföldön

Izland energiaellátása eddig szinte kizárólag a geotermális és vízenergián alapult, de most a szélenergia is belépett a képbe. A napokban hivatalosan is megkezdte a működését az ország első igazi szélerőműparkja (Vaðölduver) a Þjórsá folyó közelében.

Jelenleg 14 szélturbina áll ott, amit jövőre újabb 14 követ. Egyetlen turbina a lapátok legmagasabb pontján eléri a 150 méteres magasságot – ez pontosan kétszer akkora, mint a reykjavíki Hallgrímskirkja templom tornya. A masszív alapozáshoz turbinánként 70 tonna acélt és 400 köbméter betont használtak fel, hogy a szerkezetek ellenálljanak az extrém izlandi időjárásnak.

Izland változik. Bár az a csendes tanyavilág, amelybe annak idején megérkeztünk, alapvetően megőrzi a karakterét, a háttérben egyre több modern, nagy léptékű ipari és turisztikai elem jelenik meg a szemünk láttára. A gazdasági fejlődés (új hidak, stabil munkahelyek, fejlett infrastruktúra) természetesen fontos és szükséges a vidék megtartóerejéhez. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a nagyüzemek és a gigaturbinák épülése mellett a sziget hosszú távon is meg tudja őrizni azt a nyers természeti harmóniát és háborítatlanságot, amiért oly sokan szeretik.

🤔 Ti mit gondoltok az ehhez hasonló nagy léptékű fejlesztésekről? Befolyásolhatja Izland varázsát, vagy ez a modern világ természetes velejárója? Írjátok meg kommentben! 👇