Embedded Files
Az izlandi geológiai vonatkozású földrajzi nevek adása egy lenyűgöző folyamat, amely mélyen gyökerezik a nyelv logikájában, a történelemben és a tájjal való szoros kapcsolatban. Nem egy formális, bürokratikus bizottság munkája, hanem egy élő, organikus hagyomány. Az izlandi földrajzi nevek nem csupán címkék, hanem sűrített történetek. Leírják a tájat, elmesélik a múltat, és tükrözik a nemzet mély, tiszteletteljes és pragmatikus viszonyát a földdel, amelyen élnek.
Képzeld el, hogy a barátaidnak mesélsz az izlandi utadról. Persze, a sarki fény meg a vízesések kötelező elemek, de mi van azokkal a fura, vicces és néha egészen bizarr dolgokkal, amikről senki sem beszél? Most ezekből hoztam egy csokorral. Olvasd el Te is, talán némelyik ismerős lesz 🙂
Mennyit lehet keresni Izlandon?
Néhány ágazatra hoztam példát, lentebb láthatjátok a felsorolást. Fontos megjegyezni, hogy a fizetések nagyban függnek a tapasztalattól, a pontos beosztástól, a cég méretétől és a földrajzi elhelyezkedéstől
Aki Izlandra költözik, hamar rájön, hogy a hagyományos meteorológia itt csődöt mond. A kilométer/óra vagy a méter/szekundum kifejezések sterilek, személytelenek, és legfőképpen: nem adják vissza a valóságot. Amióta itt élünk a Hella melletti pusztaságban, kénytelenek voltunk bevezetni egy saját, empirikus mértékegység-rendszert. Nálunk a szél erősségét nem a Beaufort-skála méri, hanem az, hogy hány méterre költözik odébb a kerti bútor, és hány darab beton járdalap képes a helyén tartani a hot tub fedelét.
Elérkezett hát a december, az a hónap, amikor az izlandi Nap úgy dönt, hogy kiveszi jól megérdemelt, kollektív szerződésben rögzített éves szabadságát.
A nagy izlandi ünnepi körkép: a temetői fényektől a fürdőző manókig és Teneriféig
Negatívumok és a miértjeink
Időnként felbukkan a Facebookon az a téves információ, miszerint Izlandon az energia ingyenes a lakosság számára, nincs rezsiköltség vagy csak egy nevetségesen alacsony összeget kell fizetni.
Sokan kérdeztétek tőlem mostanában privát üzenetben, fontolgatva a kiköltözést: „Milyen az izlandi politika? Mennyire telepedik rá a mindennapokra? Mennyire nyomasztó egy választási kampányidőszak?”
Február 24. az izlandi naptár Þorri hónapjának utolsó napja. Ez a hónap már határozottan az érezhetően hosszabbodó nappalokról szólt. Az izlandi emberek ekkor tartják télközepi ünnepüket, a þórrablót-ot, felidézve a gyerekkori szép emlékeiket, lakomát csapva a tradicionális vidéki izlandi ételekkel.
Amikor valaki Izland déli részén autózik, a figyelmét általában a vízesések, a gleccserek és az elszórt tanyák kötik le. Mi is pontosan ezért szeretünk itt élni. Ugyanakkor, ha kicsit a turisztikai látványosságok mögé nézünk, jól látható, hogy Dél-Izland (Suðurland) egy nagyon komoly ipari, energetikai és infrastrukturális átalakuláson megy keresztül.
Amikor Dél-Izlandra gondolunk, legtöbbször vízesések, gleccserek, fekete lávamezők és vulkánok jutnak eszünkbe.
Pedig van itt egy másik világ is.
Amikor valaki megkérdezi, milyen Izlandon élni, sosem tudok egyetlen szóval válaszolni.
Ha azt mondanám, csodálatos, hazudnék, mert néha bizony nehéz. Ha azt mondanám, elviselhetetlen, azzal megtagadnám azokat a gyönyörű pillanatokat, amelyek miatt mégis érdemes itt lenni.
Amikor Dél-Izlandra gondolunk, legtöbbször vízesések, gleccserek, fekete lávamezők és vulkánok jutnak eszünkbe.
Pedig van itt egy másik világ is.
Amikor az izlandi főnök portugálul beszél, mi pedig lengyelül tanulunk
Page updated
Google Sites
Report abuse